About Us

Views

Members

Commissions

CoR External Relations

News

Events

People

Stay In Touch

03 March 2011 / HU

Az erős gazdasági, társadalmi és területi kohézióért, amely a növekedés motorja az Európai Unióban

A Régiók Bizottsága EPP-csoportjának ajánlásai az Európai Tanács 2011. tavaszi csúcstalálkozójára

Az Európai Uniónak számos kihívással kell szembenéznie, amennyiben fokozni szeretné a gazdasági növekedést. Erőfeszítéseket teszünk a gazdasági és pénzügyi válság leküzdésére, a fenntartható közfinanszírozás biztosítására, a makrogazdasági egyensúlyhiány kiküszöbölésére, és közben foglalkoznunk kell a demográfiai és az éghajlatváltozással.

A szociális, gazdasági és környezeti problémák által érintett területek közül jó néhány gyakran közvetlenül is kihat a helyi és regionális önkormányzatokra, amelyek kulcsszereplők a polgárok mindennapjait befolyásoló nehéz életkörülmények kezelésében.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a kohéziós politika a legfőbb eszköz, melyben testet ölthet a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott stratégiai cél, azaz a társadalmi-gazdasági és területi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az, hogy egyenlőbb esélyt adjunk a tagállamoknak és a régióknak az európai integrációs folyamatban való részvételre.

Ebből kiindulva, illetve az Európai Tanács 2011. március 24–25-én sorra kerülő tavaszi csúcstalálkozójának fényében a Régiók Bizottságának EPP-csoportja megismétli álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak most is és a jövőben is meghatározó szerepet kell játszania mint a gazdasági növekedés motorja az Európai Unióban.

 

A Régiók Bizottsága EPP-csoportja ezért

Kohéziós politika – a szolidaritás, a növekedés és az integráció megteremtője az EU-ban

  1. hangsúlyozza, hogy fontos szerep hárul a kohéziós politikára az EU harmonikus fejlődése szempontjából, mivel csökkenti az uniós régiók és városok közötti különbségeket, és segítségével nő a GDP is; következésképp a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak továbbra is az európai integrációs modell egyik központi elemének kell maradnia;
  2. emlékeztet arra, hogy a fejlesztésre irányuló beruházási politikaként a kohéziós politika már bebizonyította, hogy fellendíti a régiók és városok és ezáltal a tagállamok gazdasági növekedését; erősíteni kell tehát a kohéziós politika és a stabil gazdaságpolitikai keret közötti kapcsolatot, de semmiképp nem a helyi és regionális önkormányzatok terhére;
  3. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés kiváló példája és egyben eszköze is az európai integráció és az európai szolidaritás fejlődésének; az EU-nak elegendő saját forrásra van szüksége, melyet a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tiszteletben tartásával kell felhasználni úgy, hogy közben folyamatosan nőjön az európai hozzáadott érték;
  4. üdvözli az ötödik kohéziós jelentés javaslatait, melyek értelmében decentralizált megközelítésmódjával és többszintű kormányzási rendszerével fontos szerepet kell szánni a kohéziós politikának az Európa 2020-as célok, illetve a helyi és regionális önkormányzatokat érő új kihívások összeegyeztetésében;
  5. egyetért azzal, hogy a rendelkezésre álló forrásokból továbbra is többet kell juttatni az elmaradottabb régióknak és tagállamoknak, hogy csökkenteni lehessen a fejlettségbeli különbségeket, tisztességes esélyt lehessen adni a régióknak és erősíteni lehessen az európai szolidaritást;
  6. támogatja az Európai Bizottság átmeneti régiókra vonatkozó javaslatait, hiszen éppen a korábbi konvergencia régióknak van szükségük speciális támogatásra ahhoz, hogy a strukturális alapok segítségével eddig elért eredményeik ne kerüljenek veszélybe a finanszírozás megszűnése miatt;
  7. hangsúlyozza, hogy a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésnek továbbra is támogatnia kell az Európai Unió összes többi régióját többek közt abban, hogy fokozzák az innovációt és a versenyképességet, illetve erősítsék a társadalmi kohéziót;
  8. kiemeli, hogy jelentős európai többletértéke miatt a területi együttműködés a jövőben is önálló cél kell hogy maradjon a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés támogatására, hogy aktívan hozzájáruljon az uniós területi kohézióhoz;

    A kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia
  9. rámutat arra, hogy a kohéziós politika már eddig is sikeresnek bizonyult a fenntartható, inkluzív és intelligens növekedés célkitűzéseinek szempontjából. Ezért a jövőben a kohéziós politika hasonló célokra fog összpontosítani, ugyanakkor nem válhat pusztán egyéb fejlesztési stratégiák végrehajtásának eszközévé;
  10. üdvözli az ötödik kohéziós jelentésről írt tanácsi következtetéseket, melyek hangsúlyozzák, hogy az Európa 2020 stratégia céljai csak fenntartható módon és csak akkor érhetők el, ha tovább csökkennek az EU-ban a fejlettségbeli különbségek;
  11. egyetért a Tanáccsal abban, hogy többszintű kormányzási rendszerének köszönhetően a kohéziós politika ösztönzőkkel szolgálhat, és elősegítheti, hogy a helyi és regionális szint magáénak érezze az Európa 2020-as célokat;

    Felelősségvállalás az Európa 2020 stratégia kialakítása és végrehajtása iránt
  12. kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül hozzájárulnak a célok megvalósításához, részvételükkel pedig felelősséget is vállalnak az Európa 2020 stratégiáért; támogatja, hogy kössenek területi paktumokat, mivel azok központi, regionális és helyi szinten a partnerség elvének konkrét megnyilvánulásai;
  13. hangsúlyozza, hogy a területi paktumok létrehozását nem szabad a bürokrácia új eszközének tekinteni, hanem a nemzeti reformprogramok szerves részeként kell felfogni őket, hogy a központi, regionális és helyi önkormányzatok közötti, a gyakorlatban is megvalósítható partnerségek révén és a nemzeti jogalkotást is teljesen tiszteletben tartva megvalósulhasson a többszintű kormányzás elve;
  14. hangsúlyozza, hogy a területi paktumokat az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága hivatalosan is támogatja; ezért azt javasolja a magyar elnökségnek, hogy a nemzeti reformprogramokkal kapcsolatos javaslatainak részeként a küszöbön álló, márciusban tartandó tavaszi uniós csúcstalálkozó következtetései közé vegye fel az Európa 2020 stratégia megvalósítására szolgáló területi paktumokról szóló javaslatot;

    Hatékony és működőképes kohézió, egyszersmind a helyi és regionális kapacitásépítés erősítése
  15. hangoztatja, hogy a regionális fejlesztés szempontjából holisztikusan kell megközelíteni a kohéziós politikát, az agrár- és a halászati politikát, valamint hatékonyabb koordinációt és közös stratégiai keretet szorgalmaz az alapok működtetéséhez;
  16. támogatja azt az elképzelést, hogy a prioritásokat és az egyes alapok támogatói szerepvállalásának mértékét olyan alulról felfelé építkező folyamatban kell meghatározni, amely regionális igényekre és stratégiákra épül, ezért elutasít minden olyan próbálkozást, amely felülről kívánná meghatározni az egyes alapok arányát európai szinten;
  17. támogatja a közösségi költségvetés olyan felülvizsgálatát, amellyel figyelembe veszik az uniós régiók és városok igényeit, elegendő rugalmasságot biztosítanak a politikák kiválasztásához, és amellyel a költségvetést helyi szinten, a térségek közötti együttműködés keretében hajtják verge;
  18. meggyőződése, hogy a többszintű kormányzás, a szubszidiaritás és az arányosság, a többéves programtervezés, a partnerség, valamint a mutatókra épülő programirányítás és értékelés szempontjából jól beváltak a kohéziós politika jelenlegi elvei. Ennek kapcsán üdvözli azokat a törekvéseket, melyek célja az Európai Bizottság, a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok közötti partnerség és párbeszéd erősítése. Ennek vissza kellene köszönnie a fejlesztési és beruházási célú partnerségi szerződésekben is;
  19. úgy véli, hogy az eszközök kezelésének jelenlegi rendszere túl bonyolult és hibákra ad lehetőséget. Ezért valamennyi szereplő közös célja kell hogy legyen az adminisztratív terhek csökkentése és az eszközök kezelésének, illetve az elszámolási és ellenőrzési eljárásoknak az egyszerűsítése;
  20. nyomatékosan arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy építsenek ki megfelelő pénzügyi és intézményi forrásokat ahhoz, hogy hatékonyabban tudják kezelni a programokat, felhasználni az uniós finanszírozást, és hogy jobban meg tudjanak birkózni az uniós finanszírozású projektek összetettségével, elsősorban az adminisztrációs és bürokratikus terhek szempontjából; ezért arra kéri az EU-t, hogy szervezzen speciális szakképzési és Erasmus programokat a helyi és regionális önkormányzatok számára;
  21. kiemeli, hogy megfelelő finanszírozási szintet kell biztosítani ahhoz – különösen a közkiadások megszorításai miatt –, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelően részt tudjanak venni a strukturális alapokból finanszírozott nagyobb projektekben.