About Us

Views

Members

Commissions

CoR External Relations

News

Events

People

Stay In Touch

Dubrovnik / 28 October 2016 / HU

Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR) szerepe Európa jólétének és biztonságának növelésében

A Régiók Európai Bizottsága EPP-csoportjának nyilatkozata

Mi, az Európai Néppárt csoportjának a Régiók Európai Bizottságán belüli tagjai:

  1. Egyetértünk azzal a meghatározással, mely szerint a makroregionális stratégiák olyan európai uniós tagállamokra és harmadik országokra vonatkozó integrált keretek, amelyek közös problémákkal küzdenek, és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió kérdéseire megerősített partnerség, koordináció és hálózatépítés révén kínálnak megoldásokat. Úgy véljük, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó makroregionális stratégia (EUSAIR) kiegészíti a régióval kapcsolatos egyéb uniós fellépéseket/kezdeményezéseket, és tényleges többletértéket eredményez a régióban megvalósított projektek számára, ösztönözve a térség növekedését és biztonságát.
  2. Ezért ösztönözzük a legjobb gyakorlatok megosztását a partnerek között a jó kormányzás, a decentralizáció és a regionális önkormányzás elősegítése érdekében az adriai- és jón-tengeri makrorégióban. Minden partnert arra biztatunk, hogy a megszerzett tapasztalatokat hasznosítva fokozzák az együttműködést más uniós makroregionális stratégiákkal, így például a balti-tengeri, a Duna-medencei és az alpesi makrorégiókra vonatkozó stratégiákkal.
  3. Hangsúlyozzuk, hogy az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzati szinteknek is beleszólásuk kell, hogy legyen az EUSAIR stratégia kialakításába és végrehajtásába. Vállaljuk, hogy szaktudásunkkal és határozott politikai vezetéssel járulunk hozzá az EUSAIR együttműködési keretében rejlő lehetőségeik teljes körű kihasználásához. Ezenkívül hangsúlyozzuk, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet töltenek be a demokratikus értékek, a fokozott regionális együttműködés és a decentralizációs politikák előmozdításában az adriai- és jón-tengeri térségben.
  4. Hangsúlyozzuk, hogy a stratégia céljait csak egy alulról felfelé irányuló, többszintű kormányzási megközelítés, valamint a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazásával lehet elérni, melynek során valamennyi kormányzati szint partnerként működik együtt. Kitartunk amellett, hogy jobban be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat a stratégia politikai, operatív, technikai és végrehajtó szerveibe, fenntartva ugyanakkor az Európai Bizottság koordinációs szerepét a folyamatban.
  5. Üdvözöljük az EUSAIR stratégia négy jelenlegi pillérének (kék növekedés, a régió összeköttetései, környezetminőség és fenntartható idegenforgalom) tartalmát és alkalmazási körét. Szorgalmazzuk további fontos pillérek beépítését is, amelyek fejlesztési előnyöket hozhatnak az adriai- és jón-tengeri térségben élők számára, például a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Hangsúlyozzuk, hogy a pillérek közötti kommunikáció és tudatosságnövelés alapvetően fontos a helyi és regionális önkormányzatok és más partnerek döntéshozatali folyamatban való részvétele, valamint a közvélemény támogatásának elnyerése szempontjából.
  6. Erősen támogatjuk az európai strukturális és beruházási alapok, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az uniós jogi keretnek megfelelő más releváns uniós programok és alapok pénzügyi és technikai forrásainak felhasználását. Ennek érdekében sürgetjük, hogy a partnerségi megállapodások, operatív programok, IPA stratégiai dokumentumok és egyéb eszközök révén szorosabban hangolják össze a nemzeti vagy regionális fejlesztési stratégiákat az EUSAIR célkitűzéseivel. Továbbá ismételten kijelentjük, hogy alapvetően le kell egyszerűsíteni az uniós alapok általános felhasználási rendszerét az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára.
  7. Emlékeztetünk arra, hogy a globális gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a régióra, és ennek következtében visszaestek a magán- és a közberuházások a térségben. Hangsúlyozzuk, hogy erősebben kell összpontosítani a helyi igényeken alapuló célzott beruházási kezdeményezésekre, amelyek ösztönözhetik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Ebben a tekintetben szorgalmazzuk az olyan alapok egybefogását, mint az esb-alapok, az IPA és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), valamint a nemzetek feletti, nemzeti, regionális és helyi forrásokból való nagyobb hozzájárulásokat, továbbá a köz-magán partnerségeket. Ezenkívül hangsúlyozzuk, hogy meg kell erősíteni a helyi és regionális önkormányzatok arra irányuló kapacitásait, hogy fel tudják használni a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) és az Európai Beruházási Bank (EBB) által biztosított pénzügyi eszközöket a stratégia céljainak teljesítésére irányuló beruházások megvalósítása során.
  8. Hangsúlyozzuk, hogy a határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú eszköz a határ menti területek fejlesztése terén. Ennek kapcsán kérjük, hogy az Interreg program, az európai területi együttműködési csoportosulás, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az ESBA előkelőbb szerepet töltsön be a határokon átnyúló, nemzetek feletti és régiók közötti együttműködésben és az adriai- és jón-tengeri térségben kidolgozandó határokon átnyúló stratégiákban, mivel ez erősíti a stratégia területi dimenzióját. Hangsúlyozzuk, hogy fel kell számolni a határokon átnyúló és nemzetek feletti együttműködés útjában álló akadályokat, és érdeklődve várjuk az Európai Bizottság által 2017 elején végzendő, határokon átnyúló felülvizsgálatot.
  9. Támogatjuk a jelenlegi TEN-T hálózat kiterjesztését a balti–adriai folyosó befejezése révén, ideértve az egész jón-adriai part menti folyosó egyrészt Brindisiig, másrészt Dél-Görögországig történő meghosszabbítását. Támogatjuk az Európai Parlament felhívását, mely szerint a részt vevő országok erőfeszítéseiket összpontosítsák a jelenlegi TEN-T hálózatban szereplő projektek végrehajtására és annak Délkelet-Európa/az Adriai-tenger keleti partvidéke felé javasolt kiterjesztését célzó, az adriai- és jón-tengeri régióban meglévő hálózati hiányosságok megoldására alkalmas egyéb intézkedésekre, például az adriai–jón keleti parton építendő autópályára, az Adriai-tenger olasz partvidékén fejlesztendő nagy sebességű vasútvonalra, valamint a térség keleti és nyugati része közötti közúti, tengeri és légi összeköttetések megerősítésére irányuló egyéb projektekre.
  10. Elkötelezzük magunkat az EUSAIR mint az európai integráció olyan eszköze mellett, amely négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország és Szlovénia) és négy tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt ország (Szerbia, Montenegró, Albánia és Bosznia–Hercegovina) közötti jószomszédi viszony, megbékélés és stabilitás elvein alapul. Meg vagyunk győződve arról, hogy a stratégia a regionális együttműködés olyan új formáját jelenti, amely hozzájárulhat a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának előmozdításához azáltal, hogy lehetőséget biztosít az országok számára a szomszédjaikkal való együttműködésre a közös érdeklődésre számot tartó területeken. Szükségesnek tartjuk olyan további országok – különösen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Koszovó – bevonását is, amelyek még nem vesznek részt a stratégiában, de földrajzi és gazdasági szempontból kapcsolódnak a makrorégióhoz, lehetővé téve ezen országok számára azt, hogy legalább egyénileg és eseti alapon vegyenek részt projektekben.
  11. Olyan intézkedéseket sürgetünk, amelyek révén fokozódik az együttműködés és közös stratégiák dolgozhatók ki az országok, partnereik, valamint a regionális és helyi önkormányzatok között a biztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a polgári védelemre és a migrációval kapcsolatos kihívásokra vonatkozóan. Ennek érdekében elvárjuk az EUSAIR prioritásainak újbóli meghatározását, amelynek kapcsán az intézkedéseket és a projekteket ezekhez az újonnan jelentkező szükségletekhez kell igazítani.